Nagy Márton beismerte: a kormány „érdeme”, hogy a tavaly ősszel elszállt árakhoz képest minden még 10 százalékkal drágult
A kormány „átvette az infláció elleni küzdelmet”, íme az eredmény.
A kormány „átvette az infláció elleni küzdelmet”, íme az eredmény.
Hiába lengette be a kormány, egyelőre nincs egyetértés a kérdésben.
Vége minden megmaradt optimizmusnak, már a kevéssel nulla fölötti éves GDP-növekedés sincs a kormányzati várakozások között.
Kiderült mi a kormányzat célja az új állami céggel, az Air Hungary Zrt.-vel.
Épül az ökoszisztéma az elektromosautó-gyártáshoz, minden harmadik befektetői forint keletről jön, ha ez így megy tovább, akkor az uniós fejlettség 90 százalékát elérhetjük az évtized végére a minisztérium szerint.
Az új, pár hetes vállalkozásról a kormányzat hallgat, egy háttérdokumentum szerint „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozása” a feladata. De még az is lehet, hogy szerephez jut a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében, vagy a Rolls-Royce elektromos hajtóműs kutatás-fejlesztési programjában, amit az állam milliárdokkal támogat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentése szerint a program indulása óta 440 ezer vállalkozó élt a lehetőséggel, a sikeresség miatt pedig jövőre is marad a fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat.
150 ezer forintos igazgatósági állással kínálták meg a Miniszterelnökség államtitkárát, amit a jelek szerint kevesellt.
A miniszter örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi időszakban csökkentek a hazai üzemanyagárak, és nálunk olcsóbb tankolni, mint Horvátországban, Ausztriában és Szerbiában.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint fontos nemzetstratégiai kérdés az akvizíció. A kormány az új tervezet szerint a repülőtér működtetését engedné át állami érdekeltségbe tartozó gazdasági társaság számára.
Az inflációs cél felemeléséről vitát nyitni is káros.
Magyarországon nincs se infláció, se Mészáros Lőrinc, lesz viszont Paks II. és demográfiai fordulat.
A mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság, az 5G, a 6G és további területeken akarja erősíteni az együttműködést a magyar és a kínai kormány.
A kormány legújabb pr-fogása, hogy radikális kamatcsökkentést csikart ki a bankoktól. Ám ettől a megcélzott kölcsönök nem válnak tömegtermékké, és a gazdaság sem pörög fel.
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hétfőtől gyakorolnak egységesen önmérsékletet a bankok a kamatszint esetében: a lakáshitelek kamatai legfeljebb 8,5 százalékosak, a vállalkozások pedig 12 százalékos kamatra juthatnak forgóeszközhitelhez.
Nyáron még úgy voltak vele, hogy kellenek a vendégmunkások, most már úgy, hogy ebben a formában mégse, csak hát az indok maradt ugyanaz. Újságírók állították, hogy megkapjuk a befagyasztott EU-s pénzeket, mire az EU azt állította, hogy nem. Durván nőtt az államháztartási hiány, emelte is Varga Mihály a hiánycélt – meg a nyugdíjakat is. Kihirdették, mennyi lesz a palackok visszaváltási díja, de ezt már korábban is tudtuk, aztán azt is bejelentették, mennyiért veszi majd meg a napelemesek áramát az állam, de azt is tudtuk már. Amit viszont még kevesen tudtak: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut a betelepülő akkumulátorgyáraknak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.